Orbán legújabb süketelése: Magyarország büszke arra, hogy az Európai Unió tagja lehet

  • narancs.hu
  • 2016. június 19.

Narancsblog

A mi kis Hunyadi Jánoskánk a két félidő közti szünetben megmenti Nagy-Britanniát (is).

Figyu, a végén még az is a magyar miniszterelnök sikere lesz, ha Nagy-Britannia az Európai Unióban marad, ugyanis a magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentet meg hétfőn a brit sajtóban – erősítette meg Kovács Zoltán kormányszóvivő az erről szóló német sajtóértesüléseket vasárnap az MTI-nek. Kovács bejelentése után morfondírozhatnánk azon, hogy micsoda rinyálás kezdődne itt, ha mondjuk a közelgő kvótanépszavazás előtt bejelentené a német kormányszóvivő, hogy

Merkel a köztévében, a Magyar Időkben

meg a Pesti Srácokban fizetne azért, hogy „ne mutassuk meg Brüsszelnek”, de mivel ilyesmi csakis Orbán Viktornak juthat eszébe, ennél talán érdekesebb, hogy mi lehet a dolog hátterében? Mit jelent az, amit Kovács mondott, hogy „Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg”?
Bármiben lefogadnánk, hogy Orbán értelmezésében az „erős Európa” természetesen nem erős (határozott) Európát jelent, hanem azt a fejőstehenet, amelytől számolatlanul lehet lenyúlni pénzt, s elkölteni díszburkolatra, kisvasútra, stadionra.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

S ebben a képletben Nagy-Britanniának is megvan a maga szerepe, hiszen százezrekben mérhető azon honfitársaink száma, akik épp az uniós szabályoknak köszönhetően – az itthoni kilátástalan helyzetükben – találtak új hazát a Londonországban. Mi lesz velük, ha Nagy-Britannia kilép?
Erről természetesen egy szó sem esik Orbán hirdetésében. Ehelyett ezzel a szöveggel próbálja holnaptól meggyőzni az brit olvasókat: „A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet”. Hogy oda ne rohanjunk.
Csupán azt nem értjük, hogyan lehetséges az, hogy az elmúlt hat évben eddig még egy árva hangot nem hallottunk a kormány részéről a tekintetben, hogy Magyarország saját magán kívül bármire is büszke lenne?  És vajon tényleg annyira hülyék a brit olvasók, hogy ezt a szöveget beveszik majd, és

rohannak a bennmaradás mellett szavazni?

Ne vicceljünk már!
Ennek a hirdetésnek egyedüli hatása csupán az, hogy ha úgy hozza sors (hozza úgy!), és Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban marad, akkor Orbán nemzetközi sajtótájékoztatón áll majd ki a világ elé, hogy közölje: Magyarország mentette Nagy-Britanniát az unió számára.
Ráadásul meg lesz róla győződve, hogy valóban így történt.




Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.